Nudity

*Lacey*

- Harry, azt hiszem, hogy jobb ha lassan hazaindulok, mert még össze kell szedni az egyenruhámat, meg ilyenek...

- Mert? Nem úgy volt, hogy a héten nem mész se suliba se dolgozni?

- De. Viszont tegnap délelőtt, amikor még pörögtem idegességemben, akkor beszóltam az állomásra, hogy mégiscsak tudok menni.

- Bolond vagy!

- Harry! Nem vagyok bolond, szeretem csinálni. Szóval...

- Ez eddig oké, de nem ez a megoldás a szerelmi bánatra!

- Nem, arra a megoldás az idő múlása, ez viszont legalább leköti a figyelmemet.

- Szóval én már nem is vagyok elég?

- De, elég lennél, viszont nem ártana, ha a srácokkal foglalkoznál.

- Tudom, de még mindig olyan hihetetlen, hogy visszakaptalak.

- Nekem is hihetetlen, de ÉN nem fogok elszökni. - mondtam kicsit szemrehányóan. Válaszul egy szoros ölelést és egy cuppanós puszit kaptam - És én akkor most megyek, szedem a cuccom és már itt sem vagyok! 

- El ne képzeld, hogy haza vezetsz. Kétlem, hogy az a temérdek alkohol már oda lenne a szervezetedből. És egyébként is jobb volna, ha ott lennék veled, szóval majd én szépen hazaviszlek.

- Haza vihetsz, mivel ez abszolút logikus, de nem maradhatsz nálam! Nem nőhetünk össze tejesen, mondtam foglalkozz a srácokkal is.

- Na jó. - adta meg magát

Otthon a ház előtt még próbálkozott, hogy hátha felengedem, de eszem ágában sem volt. Állítólag visszament a srácokhoz a stúdióba. Én pedig gyorsan összekészítettem másnapra a cuccomat majd pihentem a nap hátralevő részében.

***

Szombaton a műszak nagyon hamar eltelt, kicsit húzós volt, de 8 óra alatt egy nagyvárosban azért történnek dolgok. Viszont megjöttek a képek, amiket már nagyon vártam. Felhívtam Harry-t, hogy otthon van-e és mivel otthon volt, így munka után hozzá vettem az irányt, hogy megmutassam neki. A forgalom nagy volt a városban, így kicsit több, mint egy óra kellett, hogy odaérjek hozzá. Leparkoltam, felkaptam a nagy borítékot az anyósülésről, amiben a képek voltak és már lépkedtem is az ajtó felé.
Csengetésem után, Harry már nyitotta is az ajtót. Egy gyors puszi után a kezébe nyomtam a borítékot.
- Ezt nézd meg.- adtam ki az utasítást. Én hozzáfogtam az előszobában levenni a kabátot és a cipőt, Harry pedig eltűnt a nappali irányában. Már előre örültem a fejemnek, hogy majd milyen fejet fog látni, ha meglátja a képeket, de végül én estem pofára.
Beléptem a nappaliba, a képek kiterítve a kisasztalon, és az asztalkörül 5 igencsak érdekes szempár meredt rám. Azt kívántam, hogy bárcsak megnyílna alattam a föld, de mint tudjuk, ez nem kívánság kérdése. Magam sem értem a reakciómat, de legördült egy könnycsepp az arcomon és azonnal ki akartam viharzani onnan, viszont ezt megakadályozta a tény, hogy a kabátom a fogason lógott a cipőm pedig a földön hevert. Így mire magamra szedtem volna Harry utolért.
- Lacey, ne szaladj el.
- De! Jobb lesz az nekem úgy.
- Legalább nekem mondd el, hogy mik ezek. - ölelt magához, nagyot sóhajtottam, majd úgy döntöttem, hogy jobb ha az én számból hallják az igazat.
- Menjünk be. Tök mindegy, hogy csak neked mondom el, vagy mindenkinek és akkor nem kell találgatniuk és van rá némi esély, hogy megértsenek.
- Várj Lacey, csak egyet mondj meg. A pénzért csináltad? Én kitudlak segíteni, ha kell, de ne csinálj ilyeneket...
- Te hülye vagy? 18 évesen saját lakásom és kocsim van, meg meg van mindenem, amit ki merek ejteni a számon. Szerinted a pénzért csináltam?...
- Akkor miért?
- Mondom, menjünk be és megmagyarázom! - Vissza indultam a nappaliba, Harry pedig jött szépen szorosan mögöttem. Szar érzés volt, mert azt tudtam, hogy bármi lehet, ő elítélni nem fog, de a többieket nem ismertem, nem tudtam, hogy megfogják-e érteni. Még így sem lehettem benne biztos, hogy én tudtam, hogy a valós ok, az igazán jó.

- Hello srácok! - léptem be újra a nappaliba. A képek még mindig kiteregetve az asztalon és ők cseppet sem diszkréten csorgatták a nyálukat. Szavaimra azonban zavartan kapták rám a tekintetüket és motyogtak vissza egy köszönés félét. Harry-vel leültünk az egyik kanapéra, majd zavartan kezdtem bele. - Ez a helyzet így nagyon szarul jött ki, de hallgassatok végig mielőtt elítélnétek. Előszöris nem tudtam, hogy itt vagytok és csak Harry-nek akartam megmutatni. - erőltettem egy halvány mosolyt az arcomra - Másrészről pedig ez nem az aminek látszik! Nem pénzért csináltam, vagy legalábbis nem saját részre. Az állomáson van egy speciális gyermek mentő kocsi, viszont fejleszteni kellene, szükség volna egy új berendezésre bele. És mint tudjuk az ilyen orvosi cuccok rohadt drágák. Ehhez mindenféle módon próbálnak szponzorokat és pénzt szerezni. Ki lesz adva két 2013-as naptár is, az egyiket a srácok csinálják a másikat mi. Vagyis felkértek engem is megy egy felsőbb éves lányt is, aki ide jár szekundálni, mivel a csajok kevesen voltak. Annyi a lényeg, hogy a borítón egyenruhában vagyunk csoportosan, belül pedig mindenkinek lesz egy saját hónapja. Ezek közül kell kiválasztani négyet és gondoltam, hogy szakavatottabb szem jobban tud dönteni és mivel Harry előtt nem vagyok szégyellős - itt kuncogtam egy kicsit mivel eszembe jutott a kép, amit ő csinált rólam - így gondoltam, hogy majd ő segít nekem. De ha már ilyen furcsán jött ki a lépés... mellesleg lehetnétek néha kicsit hangosabbak, hogy észrevegyelek titeket, mert akkor nem adtam volna oda a borítékot... , akkor legalább nem egyedül fog dönteni Harry. - Jó volt látni, hogy a monológom hatására egyre kevésbé néztek rám úgy, mint egy ribancra. De valahogy ahogy elhallgattam beállt a kínos csend. Harry nyerte vissza először a lélekjelenlétét.
- Hmmm... nem lesz egyszerű a választás. De szerintem az ami a bal alsó sarokban van, ott Liam előtt, az hanyagolható. - A srácok félve pillantottak le a képre és én jobbnak láttam oldani a feszültséget.
- Oké, ez így ciki, amíg ti megvitatjátok, én megyek főzök teát. - egy jó darabig elpepecseltem a konyhában, majd mire vissza értem az asztalon már csak négy kép volt, a maradék kettő, pedig Harry kezében.
- Ezekre már nem lesz szükség. - mutatta a kezében lévőeket - Bár éppen azon gondolkozom, hogy a fekete-fehéret kinagyíttatom és kiteszem a szobában.
- Na azt felejtsd el! - nevettem és kikaptam a kezéből. Az összes képet gyorsan visszadobáltam a borítékba - Na, én így mostmár kellemesebben érzem magamat.
Ezek után már egészen kellemesen elbeszélgettünk, és szerencsére a csütörtök estémet sem emlegették. Viszont megint túl szép lett volna hogy igaz legyen.
- Harry holnap jössz... -én itt a homlokomat a tenyerembe temettem, tartottam tőle, hogy rossz vége lesz- ...golfozni?
- Bocsi, de már elígérkeztem, mert jönnek Lacey szülei és nem láttam őket mióta elköltöztek Holmes Chapel-ből. - Arra számítottam, hogy megint beduzzog és elrohan, de most lazán vette
- Ja, oké, de remélem Niall azért még rád számíthatok továbbra is, ha már a maradék két jómadár megint csajozni megy.
- Megyek. - válaszolt Niall
- Persze csak irígy vagy!- nevetett Zayn - Egyébként meg mióta szakítottál Eleanor-ral, be vagy gubózva. Éppen ideje lenne már, hogy elmenjünk megint egyet bulizni együtt, mint augusztusban. - ekkor eszembe jutott, hogy az a buli, amiről Zayn beszél és a Nell-es az valószínűleg ugyan az volt. Kérdőn fordítottam tekintetemet Harry-re és ő értette, hogy mit akarok. Egy apró kis biccentéssel jelezte, hogy nem mondta még el a többieknek.

Miután a srácok elmentek megbeszéltük, hogy jobb, ha nálam alszik és akkor nem kell reggel rohangálni senkinek sehova, mert anyáék úgyis hozzám jönnek majd. Még egy sort rágódtunk azon, hogy szarul érzem magamat, mert alaposan lejárattam magamat az elmúlt két alakalommal, de Harry nyugtatgatott, hogy a többiek is pasiból vannak és higgyem el, hogy tetszettek nekik a képek. A részegségről meg annyit, hogy hogyha egyszer is megpróbálná bármelyik az orrom alá dörgölni, akkor majd ő bosszút áll, mert látta már őket sokkal durvább helyzetben, mint amilyenben én voltam.