Love is in the air

*Lacey*

- Végre itthon vagy! - szorított magához Niall, miután kinyitotta nekem az ajtót

- Te is hiányoztál, de két nap az nem a világ vége. - viszonoztam ölelését

- Ne is emlegesd, még a vízcsapból is az folyik.

- Jó, akkor nem emlegetem.

- És milyen volt a srácokkal?

- Tegnap megismerkedtem Louis húgaival. Tündériek! Amúgy meg jó volt már látni Annéket, meg Gemmát. És kikotyogtam a titkunkat...

- Komolyan? - csodálkozott - Végre nem kell kerüljelek, akkor sem, ha együtt vagyunk?

- Ohh... nem a srácoknak, csak Gemmának! - kuncogtam, ő pedig eléggé fancsali képet vágott - Haragszol rám? - vetettem be kiskutya nézésemet és egy finom puszit leheltem ajakaira

- Lehet te rád haragudni? - emelte égnek tekintetét, majd elmosolyodott

- Nem! - ráztam meg a fejemet büszkén - De nem megyünk inkább be, most hogy így ezt megbeszéltük?

- Okés.

Bent helyet foglaltunk a kanapén és megszokásból benyomtuk a zenecsatornát.

- Rendeljünk valami kaját? - kérdezte

- Ahan, az jó lenne. Reggel ettünk Louiséknál, mielőtt elindultunk és már kezdek éhes lenni.

- Mit ennél?

- Nem tudom! Kínait?

- Az jó lesz!

Gyorsan megejtette a telefont, majd faggatózni kezdett.

- Mit csináltatok még a hétvégén?

- Hát... nem is tudom. Gyorsan el telt. Megismerkedtem Gemma pasijával. Meg beszélgettünk egy csomót, már nagyon hiányzott. Tegnap meg bevittem a csajokat a városba. Vásároltunk, meg utána beültünk egy csajos filmre a moziba. A fiúk lefárasztottak... - itt a szemöldöke a magasba szaladt - Nem úgy, te hülye! - löktem oldalba - De ha ezek együtt vannak, azt dolog elviselni.

- Igen, ezt nekem sem kell bemutatni.

- Jajj, jut eszembe! Négyre Harry-nél kell lennünk.

- Mert?

- Nem tudom, csak mondták, hogy menjünk már át.

- Hát üsse kutya! - nevetett

- Nekem még kapóra is jött, mert így volt mire fogni, hogy miért jövök. Bár lehet át látnak rajtam. - nevettem

***

- Megjöttünk! - rontottam be Harryhez

- Yaaay! Végre! - vigyorgott, de én láttam, hogy ez nem az igazi - Régen láttalak haver! - ölelte meg Niall-t

- Harry! Az csak két napja volt! - ahogy bongyi elengedte én gyors odasúgtam

- Egy párórája még te is azt mondtad, hogy rohadt hosszú volt! - válaszul csak egy kacsintást kaptam

- És miért is kellett nekünk átjönni? - tapintott rá Niall a lényegre, s a fiúkra hirtelen kiült a zavartság

- Hát majd megjönnek nemsokára a többiek is és megtudod! - vágta ki magát Louis - Amúgy Lacey, Fizzy telefonált, hogy ott maradt valami felsőd vagy mid, úgy emlékszem, hogy azt mondta, hogy piros és valami nagy kereszt van rajta.

- Ahan. - bólintottam, hogy tudom, hogy miről beszél

- Na, szóval elpostázzák, vagy ráér, mert akkor Karácsony után visszahozom neked.

- Ó, köszönöm, de igazán ráér.

Szerencsére a beszélgetés tárgya áttért a hétvégére, így Niall nem faggatózott tovább. És a többiek is elég hamar megérkeztek. Mivel még érkezésünk előtt előszedték a nagy ülőpárnákat is a srácok, így kényelmesen elfértünk mindannyian.  Gyanítom, hogy úgy gondolták a fiúk, hogy jobb minél hamarabb túlesni a dolgokon, mert miután a többiek is érdeklődtek a hétvégéről, Harry belekezdett.

- Amúgy némi célunk volt vele, hogy idehívtunk titeket... - itt nagyon sóhajtott és nem tudta, hogyan is folytassa tovább. Mikor tekintetünk összeakadt, én egy halvány mosolyt küldtem felé és bólintottam egy aprót, hogy csak folytassa bátran, hiszen innen már nem nagyon van menekvés és már nincs is értelme. Louis megfogta Harry kezét, ami senkinek igazából még csak fel sem tűnt, hiszen eléggé megszokott volt, viszont így folytatta...

- Szóval mi.. öhm...

- Szeretjük egymást! Meddig titkolózzunk még? - csattant fel Harry, ami elég sűrűn előfordul, amikor a feszültségét és sebezhetőségét akarja leplezni.

A szobára fagyos csend ült, pont mint amikor Harry otthon mondta el. Azt, hogy Louiséknál hogy ment én nem tudom, mert akkor vittem csavarogni a csajokat. Perrie és Danielle először össze, majd rám néztek. Igyekeztem a legbájosabb mosolyomat elővenni és 'terjeszteni az igét' vele, miszerint semmi gáz sincs. Lou és Harry  a földet bámulták, gyanítom, hogy a szőnyeg csomózását is meg tudták számolni, annyira mereven nézték. Liam az előtte ülő Daneielle hajával babrált. 

- Lacey! - suttogta Niall, de mielőtt rá figyelhettem volna Zayn is megszólalt

- Azt hiszem... azt hiszem... azt...- amíg ő a mondandóját próbálta kinyögni, én egy hirtelen ötlettől vezérelve még körbefuttattam a szobán a szememet, majd egyik kezemmel finoman Niall hajába túrtam és megcsókoltam. Annak ellenére, hogy az volt a célom, hogy mindenki ránk figyeljen igyekeztem őket kizárni és csak magunkra koncentrálni. Finoman vettem birtokba ajkaimmal az övéit, majd nyelveim is bebocsátásért könyörögtek. Egymásba merülésünk túlzottan is jól sikerült. Levegőért kapkodva váltunk szét, de nem el. Homlokát az enyémnek támasztotta, elmosolyodott és kimondta azt a szót, amit a híd óta nem, bár az igazából nem is számít, mivel más nyelven volt és azt hitte, hogy nem értem.

- Szeretlek! - mondta, majd még egy puszit nyomott az ajkaimra. Ekkor a szemem sarkából megláttam Harry-t, akinek az álla a padlót súrolta.

- Öhm... - krákogtam majd visszafordultunk a többiek felé. S bár az én ötletem volt, de nagyon zavarba jöttem.  A fejeken a teljes zavarodottság látszott.

- Akkot ti... ti... - próbálkozott megint Zayn, de most sem volt sikeresebb

- Négyen, két párt alkottok? - fejezte be Liam vélhetően Zayn gondolatmenetét. 

- Ha úgy nézzük, hogy mi itt nyolcan négy párt alkotunk, az kevésbé drasztikus. - szóltam, bár semmi értelme nem volt

- Sejtettem, hogy valami van köztetek, de azért nem gondoltam, hogy ennyire. - mondta nekünk csodálkozva Harry

- Sejtettem, hogy valami van köztetek, de azért nem gondoltam, hogy így. - vágott vissza Harry-nek és végül kitört a nevetés Niall-ből. Majd mindenkiből. Valószínűleg a feszültség késztetett minket erre.

- Rendeljünk pizzát! Azt hiszem, hogy itt még sok mesélni és megbeszélni való van! - mondta Zayn immár határozottan

- Ó hála a jó égnek! Azt hittem már örökre megdadogósodtál! - Csapott Louis látványosan a homlokára, mi pedig újra röhögni kezdtünk...

Drágáim! Nem akarok drasztikus lenni, de csak azután fogok új részt hozni, ha lesz 5 komment. Remélem azért érdekel titeket, hogy végül mi fog ebből kisülni :)

Addig is légyszi nézzetek be ide is : http://sophie-imnotperfect.blogspot.hu/ és jelezzetek vissza a lánynak, mert szerintem jó sztori, de érdeklődés hiányában be akarja zárni :)